A tanácsosok fő feladata, hogy támogassák a döntéshozókat az intézmény vagy szerv küldetésének végrehajtásában. A felsőoktatásból kikerülő diplomások általában AD 5 besorolási fokozattal kezdhetik meg tanácsosi pályafutásukat az európai intézményeknél. Az e besorolási fokozatba felvett pályázók háromféle munkát végezhetnek az uniós intézményeknél: szakpolitikák alakítása, operatív végrehajtás és erőforrás-gazdálkodás.

Munkájukat rangidős munkatársak felügyelik. Az intézményekben végzendő főbb feladatok egymástól eltérhetnek.

A feladatokat a versenyvizsga-felhívás sorolja fel. Weboldalunkon hasznos információkat talál az állandó tisztviselői státusszal kapcsolatban.

Az asszisztensek általában végrehajtási és/vagy technikai jellegű (adminisztratív, pénzügyi, kommunikációs, kutatási, politikafejlesztési és -végrehajtási stb.) feladatokat látnak el. Az asszisztensek fontos szerepet töltenek be az intézmények belső irányításában, különösen a költségvetési, pénzügyi, személyzeti, számítástechnikai, iratkezelési és tudományos laboratóriumi tevékenységek terén.

• Az asszisztensi besorolási fokozatok AST 1-től AST 11-ig terjednek.
• Az újonnan felvett asszisztensek rendszerint AST 1-es vagy AST 3-as fokozatban kezdik meg pályafutásukat.
• Az AST 1-es fokozat esetében a pályázóknak középiskolai végzettséggel és releváns szakmai tapasztalattal vagy szakmai képesítéssel kell rendelkezniük.
• AST 3-as fokozatra alapszabályként az pályázhat, aki középfokú végzettséggel, megfelelő szakmai képesítéssel és/vagy az adott szakterületen többéves tapasztalattal rendelkezik.

Secretaries/Clerks are generally employed in an office management and administrative support role. They can take on a broad range of tasks such as preparing files, supporting the organisation and coordination of the department's activities, managing documents, as well as many others involved in supporting teams, managers, or other services within the EU institutions.

• Az asszisztensi és titkári kategória az AST/SC 1-től AST/SC 6-ig terjedő besorolási fokozatokat foglalja magában.
• Az újonnan felvett munkatársak rendszerint AST/SC 1-es vagy AST/SC 2-es fokozatban kezdik meg pályafutásukat.
• Az AST/SC 1-es fokozat esetében a pályázóknak középiskolai végzettséggel és releváns szakmai tapasztalattal vagy szakmai képesítéssel kell rendelkezniük.
• Az AST/SC 2-es fokozatra pályázóknak bizonyos esetekben több tapasztalattal kell rendelkezniük.

Az uniós intézmények nyílt versenyvizsgák segítségével választják ki azokat a pályázókat, akiknek határozatlan idejű szerződést kínálnak. A nyílt versenyvizsgák tesztekből és értékelő feladatokból állnak, amelyek a pályázók szaktudását és számos alapvető képességét mérik. A jelentkezők nagy száma miatt a nyílt versenyvizsga a legtisztességesebb és legátláthatóbb kiválasztási eljárás. Ez azt is jelenti, hogy a spontán jelentkezéseket nem vesszük figyelembe.

Az uniós intézmények nyílt versenyvizsgák segítségével választják ki azokat a pályázókat, akiknek később határozatlan idejű szerződést kínálhatnak. Ezeket a versenyvizsgákat versenyvizsga-felhívás útján hirdetik meg. A versenyvizsga-felhívás megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EPSO honlapján is. A versenyvizsga-felhívás tartalmazza a részletes elvárásokat és a munkaköri leírást, az elvégzett tanulmányokra (és adott esetben a munkatapasztalatra) vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint a versenyvizsga során elvégzendő (a szakmai készségek és néhány alapvető általános készség felmérésére szolgáló) vizsgákat és egyéb értékelő feladatokat. A versenyvizsga-felhívásban részletes tudnivalók és utasítások találhatók azzal kapcsolatban is, hogyan kell jelentkezni a nyílt versenyvizsgára. A versenyvizsga-felhívás közzétételére általában a jelentkezési időszak első napján kerül sor.

A jelentkezők nagy számára tekintettel az EPSO úgy ítéli meg, hogy a nyílt versenyvizsga a legtisztességesebb és legátláthatóbb kiválasztási eljárás. Ezért a spontán jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni.

A versenyvizsgák – azaz az állandó uniós tisztviselők kiválasztására irányuló eljárások – mindegyike esetében külön vizsgabizottság ül össze. A vizsgabizottságok az EPSO ügyfelei közé tartozó uniós intézmények és szervek tisztviselőiből állnak. A tisztviselők önkéntes alapon, egyedi pályázati felhívás alapján válhatnak vizsgabizottsági taggá. A vizsgabizottság tagjait hivatalosan az a szervezet nevezi ki, amelynek az alkalmazásában állnak. Csak azok a tisztviselők lehetnek egy adott kiválasztási eljárás során a vizsgabizottság tagjai, akik esetében nem áll fenn összeférhetetlenség a kérdéses versenyvizsga kapcsán.

A vizsgabizottság tagjait például szakismeretük vagy nyelvtudásuk alapján nevezik ki egy-egy versenyvizsgára.

A vizsgabizottsági munka megkezdése előtt a kinevezett tagok képzésben részesülnek a kiválasztási és értékelési módszerekről, és a versenyvizsga különböző szakaszaiban is segítséget kapnak képzés és iránymutatás formájában az EPSO pszichológusai részéről.

A vizsgabizottság tagjainak feladata sokrétű: döntenek a versenyvizsgatesztek nehézségi fokáról, jóváhagyják azok tartalmát, elbírálják, hogy a pályázók megfelelnek-e a pályázati feltételeknek, összehasonlítják a pályázók érdemeit, és a versenyvizsga-felhívásban meghatározott követelmények alapján kiválasztják a legjobb pályázókat. A vizsgabizottságok munkája bizalmas, tevékenységüket az EPSO segíti.

A tanácsosi kategória az AD 5-től AD 16-ig terjedő besorolási fokozatokat foglalja magában. 

Az AD 5-ös fokozatra rendszerint egyetemi/főiskolai végzettséggel lehet pályázni.  A jelentkezéshez a legtöbb esetben nincs szükség szakmai tapasztalatra.

Különleges szakmai profilt megkövetelő munkakörök esetében AD 6-os vagy AD 7-es fokozatú állások meghirdetésére is sor kerülhet. Ezekben az esetekben a pályázónak több év releváns szakmai tapasztalatot kell igazolnia. 

AD 9-től AD 12-ig terjed a középvezetői besorolási szint. Ezekbe a fokozatokba csak előzetes vezetői tapasztalat birtokában lehet felvételt nyerni.