
Az EPSO második sokszínűségi felmérése

Az EPSO második sokszínűségi felméréséről szóló jelentés fontos adalékként szolgál annak megértéséhez, hogy az uniós intézményekhez jelentkezők mely csoportokból kerülnek ki, milyen társadalmi háttérrel rendelkeznek, és nagyban segíti a sokféleség erősödését.
A felmérés keretében érkezett több mint 6400 válasz alapján a jelentés hű képet alkot az EPSO jelenlegi pályázói állományáról, annak fő jellemzőiről.
A felmérésről szóló teljes jelentés itt olvasható, ha pedig annak rövid összefoglalójára kíváncsi, ajánljuk figyelmébe ezt a kétoldalas szórólapot.
Miről szól a felmérés?
Ez a második felmérés az EPSO 2021. évi kísérleti felmérésének eredményeire épül, és világosabb képet ad arról, hogy jellemzően kik pályáznak az uniós karrierlehetőségekre. Segít továbbá abban, hogy felmérjük, milyen előrehaladást sikerült elérnünk ezen a területen, és hogy mennyire voltak eredményesek az arra irányuló erőfeszítéseink, hogy a pályázók különböző közösségekből, társadalmi csoportokból kerüljenek ki.
Mit tanultunk?
A felmérés eredendő korlátai ellenére – nevezetesen, hogy önkéntes részvételen és a résztvevők önbevallásán alapult – a 2024. évi eredmények nagyrészt megerősítik a korábbi tendenciákat. Ugyanakkor rámutatnak néhány biztató változásra, kiváltképp az etnikai hovatartozás, a társadalmi-gazdasági háttér és a fogyatékosság tekintetében.
Összefoglalva:
- Az EPSO-pályázók összetétele nagy vonalakban megegyezik a 2021. évivel, de észlelhetők némi pozitív változások a sokféleség fő mutatói terén.
- A pályázók életkora nőtt az első felméréshez képest: az „50 év felettiek” korosztályába tartozók aránya a 2021. évi 12%-ról 2024-re 22%-ra nőtt. Ez főként annak tudható be, hogy elsősorban szakmai profilra irányuló versenyvizsgákat indítottunk, így a pályázóknak jelentős munkatapasztalatot kellett felmutatniuk.
- Megállapítottuk továbbá, hogy a magukat meghatározott etnikai háttérrel rendelkezőként leíró pályázók aránya a 2021. évi 8,8%-ról 2024-re 16,8%-ra nőtt.
- A hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű válaszadók aránya 19,5%-ról 23,2%-ra emelkedett.
- A fogyatékossággal vagy egészségügyi problémákkal élő pályázók aránya 5,1%-ról 7%-ra nőtt.
Lehet, hogy ezek a tendenciák a családi állapotban beállt változásokkal együtt részben a felmérési időszakban szervezett versenyvizsgák jellegének tulajdoníthatók. A sokféleséggel kapcsolatos trendeket nyomon követő hivatalos monitoringrendszer hiányában azonban a felmérés meglátásai – korlátaik és pusztán tájékoztató jellegük ellenére – felettébb értékesek, és segíteni fogják az egyenlőség és a sokszínűség előmozdítására irányuló munkánkat.
A felmérés eredményét felhasználva az EPSO a jövőben is következetesen arra törekszik, hogy a tagállamok és társadalmaink sokféleségét tükrözve minél többféle közösség tagjai pályázzanak az EU intézményeinél kínált álláslehetőségekre.
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik részt vettek a felmérésben!